Utazás térben és időben
A 7.H tanévét izgalommal kísérte végig az a kérdés, hogy vajon sikerül-e elmennünk az erdélyi 5 napos körutazásra a Határtalanul program keretén belül. A Bethlen Gábor Alapkezelőhöz benyújtott és megnyert pályázatunk megvalósítását a covid-járvány sokáig bizonytalanságban tartotta. Óriási örömmel és izgatottan készültünk az útra, melyben a történelmi Magyarország területéről Szászföld és Székelyföld megismerése volt a célunk.
Útinaplóval és imával indultunk utunkra szombat kora hajnalban. Délben már Aradon találkoztunk idegenvezetőnkkel, aki Kolozsvárról érkezett, és velünk maradt az út során. A városi sétát követően főhajtással tisztelegtük az aradi vértanúink előtt, a kivégzésük helyszínéhez közel épített emlékműnél. Déva városában a Szent Ferenc Alapítványhoz vittünk adományt. A szülők nagylelkűségét bizonyítja, hogy egy kisautónyi olyan ajándékot -tisztítószerek, pénz- adhattunk át, amire nagy szükségük van. Romániában a húsvéti vakáció idején voltunk ugyan, de a gyermekotthonban akkor is voltak gyerekek. Így tudtunk beszélgetni velük. A fiúk fociztak, a kisebbekkel a lányok bújócskáztak, mókáztak. Vasárnap Déván voltunk szentmisén, amit román nyelven hallgattunk. Volt olyan diák, aki végig tudta követni a szertartást így is. A Fogarasi-havasok valóban havas hegyvonulatával párhuzamosan haladva értünk Nagyszebenbe. A várost II. Géza magyar király alapította, és szászokat telepített ide. Hamarosan erős kereskedelmi és szellemi központ lett, szabad királyi város. Mai állapotában is gyönyörű város, ahova vissza kell térni. Az időutazás talán Kerc faluban vált leginkább kézzelfoghatóvá, hisz a gyönyörű tájon a XIII. sz. elején francia ciszterci szerzetesek emeltek gótikus templomot és kolostort. A diákhad különös izgalommal várta a törcsvári várat, mely az útikönyvekben Drakula kastélyaként szerepel. A törcsvári várhoz a valóságban annyi köze van „Drakulának”, hogy állítólag egyszer vendégként pár napot ott töltött. A szállásunk Székelyföldön egy vízimalom mellett olyan faházakban volt, melyek egykor máshol álltak. Lebontásuk után itt építették fel újra őket, mint az a kültéri néprajzi múzeumokra jellemző. Skanzenben aludhattunk, érezhettük az igazi székely káposzta, kürtőskalács vendégmarasztaló ízeit. A 3. napon Prázsmár erdőtemplomába látogattunk, ami az UNESCO Világörökség részeként elismert szász épület. Itt a szalonnafülkék, és a templom között sétálva meggyőződhettünk a szász erődtemplomok fontos védelmi funkcióiról. A következő úticélunk Brassó, a történelmi Erdély legnagyobb szász városa volt. Ma több, mint negyedmilliónyian lakják. Itt felmásztunk a Cenk-hegyre, amit igazi sportteljesítménynek éreztünk. A városban megnéztük a Fekete-templomot, és a középkori tereket, utcákat. A 4. nap a Haszman Pál Múzeumba, skanzenbe látogattunk, ahol az alapító unokája kalauzolt bennünket, hozta közelebb a székely emberek egykori életét. Utunk során Erdély természeti kincsei közül megnézhettük a Mohos-tőzegmohalápot, ami egy különleges természeti képződmény. Aki erre jár, mindenképpen látogasson el oda! A Szent Anna-tó mellett található, és ott élesben lehet játszani a mocsárjárás játékot. A nap végén hazaérkeztünk, legalábbis lélekben ezt érezhettük a csíksomlyói templomba lépve. Az 500 éves, juharfából faragott Szűzanya szobor mellett, alatt állni valóban megrendítő. Az oltár melletti kis lépcsőn lehet felmenni a szobor talapzatához. Itt kicsit magunkba merülve tudtunk imádkozni. Csendben voltunk, csak mi és a csíksomlyói Szűzanya. A hazafelé tartó utunkon a tordai sóbányába látogattunk, amiben sok érdekességet fedezhettünk fel. Az első az volt, hogy az asztalunkon fehér só miként állhat fekete falakban a föld alatt. Légzőszerveink is kitisztultak a látogatás során. Innét emlékként őrizzük idegenvezetőnk kiáltását a visszhangteremből.
A sikeres pályázatnak és a Csillagösvény Utazási Irodának köszönhetően nagyon tartalmas és színvonalas utazáson vehettünk részt. Őrizzük a fontos pillanatokat, tapasztalatokat a látottakról és egymásról is, hiszen egymásra utaltan, egymás mellett éltünk 5 napig. Jó csapattal, ilyen csodálatos helyekre utazni igazán felemelő élmény. Köszönöm, köszönjük.
Kis Katalin
osztályfőnök
