Közel 60 fiatal válaszolt igennel iskolalelkészünk, Simon Dávid atya hívására és indult útnak
július utolsó napján, hogy részt vegyen a 33.Mladifesten, a Fiatalok Fesztiválján, amelyet
augusztus 1. és 5. között rendeztek meg Medjugorjében.
A zarándoklat előkészületei már hónapokkal korábban elkezdődtek, és az eredetileg
prohászkás diákoknak meghirdetetett lelki utazáshoz csatlakoztak a kármeles és a révfalui
ifjúsági hittanos csoportok tagjai is, így végül emeletes busszal indult útnak az 58 fiatalból és
13 kísérőből álló zarándokcsoport a talán „legélőbb” európai Mária-kegyhely felé.
Vasárnap hajnalban izgatottan gyülekeztünk a révfalui templomban, ahol Dávid atya
szentmisét mutatott be a zarándoklat lelki gyümölcseiért könyörögve. A korai indulás ellenére
jó hangulatban telt az utazás, melynek során a rózsafüzér imákat a résztvevők lelki
megújulásáért és az utazásunkat – anyagi és egyéb szempontból – lehetővé tevőkért ajánlottuk
fel, valamint egy filmet is megnéztünk a Medjugoréről. Az imával telt nap végén, a késő esti
órákban érkeztünk meg a Bosznia-Hercegovina vadregényes hegyei között található
Medjugorjéba. Már alig vártuk, hogy másnap elkezdődjön fesztivál.
Hétfő kora reggel a Križevac, a Szent Kereszt hegyén keresztút-ájtatossággal kezdtük meg
zarándokprogramunkat. Szinte mindenki mezítláb mászta meg a hatalmas hegyet, hogy a 14
stációt végig járva mi is kivegyük a részünket Jézus szenvedéséből és felajánljuk azokat
önmagunk lelki gyógyulásáért, vagy másokért. Lelkivezetőnk a 21. század ifjúsága számára is
érvényes gondolatai az erényes életéről, a helyes magatartásról segítettek, hogy a hegy
megmászása egy belső utazás is legyen. A rekkenő hőségben megtett keresztútról visszatérve
Dávid atya a központ felé kalauzolta a csoportot és megmutatta a délután kezdődő fesztivál
fontos helyszíneit. Iskolalelkészünkkel elsétáltunk a templom melletti térhez is, ami a
fesztivál teljes időtartama alatt a nem horvát nyelvű gyóntatás helye. A világ minden pontjáról
érkezett atyák padon ülve várják a hét folyamán a fiatalokat, hogy Isten nevében feloldozzák
őket bűneik alól. Iskolalelkészünk mindenkit bíztatott, hogy éljünk a gyónás szentségével,
hisz Medjugorje – amit a világ gyóntatószékének is hívnak – nem az „igazi” szentgyónás
nélkül.
A monumentális terekből már első ránézésre következtetni lehetett az imatalálkozó
népszerűségére, délután mégis lenyűgözött minket a fesztivált megnyitó szentmisén résztvevő
fiatalok 40.000 körülire saccolt száma. Ahogyan a szabadtéri szentély környékéhez
közeledtünk, egyre nagyobb volt a tömeg, de mégsem volt tolongás, mindenki mosolyogva
engedte előre a másikat. Délután ötkor aztán elkezdődött a Mladifest, melynek házigazdája, a
ferences rendi plébános, Marinko atya örömmel üdvözölte az ifjúságot és a szertartást
celebráló Joan Josep Omellát, a Spanyol Püspöki Kar elnökét, Barcelona bíboros püspökét és
elmondta, hogy 70 ország fiataljai vesznek részt a nemzetközi imatalálkozón. A hivatalos
megnyitó keretében zászlóikkal felvonultak a résztvevő nemzetek képviselői és köszöntötték

a Szűzanyát, a Béke Királynőjét. A szentmise és a további programok szövegét
szinkrontolmácsok fordították 10 különböző nyelvre, így kisrádióba bedugott füleseinkkel mi
magyarok is pontosan nyomon követhettük a szertartásokat. A nyitó szentbeszéd a fesztivál
idei mottóját értelmezte. Egy apostoli vizitátor Ferenc pápa üzenetét is felolvasta, aki levélben
üdvözölte a Medjugorjéba érkezett fiatalokat. Az istentiszteletet közös ima és szentségimádás
követte. Megrendítő volt látni, hogy a szentmise után a szentségimádáson szinte mindenki ott
maradt, és hogy 1 órát együtt az Úrral.
Kedden délelőtt a horvátországi Gradac tengerpartján csodálkoztunk rá a teremtett világ
szépségeire és csak a délutáni lelki programokon vettünk részt. A kötetlen, strandolós pihenés
után délután siettünk a térre, hogy meghallgassuk az olasz Davido Colono tanúságtételét,
akinek darabokra hullott családját imái hatására Jézus egyesítette.
A 10 nyelven elmondott rózsafüzér után kezdődött a szentmise, melyet Massimo Fusarelli
OFM, a ferences rend generálisa mutatott be. Ezt követte a szív alakot leíró körmenet a
Mária-szoborral, melyre távolról tekintve az ember úgy érezte, mintha valóban a Szűzanya
alakja lebegne a tömeg felett. Csodálatos volt az énekkarral együtt énekelve köszönteni a
Szűzanyát. Az este meghitt hangulatú szentségimádással zárult.
A szerdai nap egy tragikus hírrel indult: zarándoktársaink tudomására jutott, hogy egy volt
iskolatársuk halálos autóbalesetet szenvedett. Ezzel a teherrel indultunk a Jelenések hegyére,
ahol 1981. július 24-én hat fiatal egybehangzó állítása szerint megjelent nekik a Szűzanya. A
jelenés pontos helyszínéhez, a Podbrdo hegy tetején álló Mária-kegyszoborhoz vezető úton a
tragikus hirtelenséggel elhunyt fiúért mondtunk két rózsafüzér imát. A hegyre felérve
mindannyian ugyanazt éreztük, békét és Isten szorosan ölelő szeretetét. Dávid atya javaslatára
mi is csatlakoztunk az egyénileg imádkozó zarándokokhoz és csendben ülve végig gondoltuk,
hogy születésünktől fogva mi mindenért lehetünk hálásak a Teremtőnek.
A jelenések helyén tapintható béke és a Szűzanya közelsége olyan nagy hatással volt
mindannyiunkra, hogy a hét további napjai során szinte mindegyikünk hívást érzett és
visszatért a hegyre imádkozni. A legtöbben másnap éjszaka indultunk Máriához, akinek – a
kinyilatkoztatás szerint – másnap, augusztus 5-én van a földi születésnapja. Akiket ott ért az
éjfél, részesei lehettek annak a felemelő köszöntésnek, mellyel a világ minden pontjáról
érkező zarándokok üdvözölték a Béke Királynőjét születésnapja alkalmából.
A délutáni tanúságtételben egy szicíliai származású fiatal mesélte el a saját családja történetét
és feltárta, hogyan gyógyította ki Isten az édesapját a drogfüggőségből. Rózsafüzér imát
követően este hétkor már kezdődött is a mise, melynek főcelebránsa a ferences helyi
rendtartomány főnöke volt. A szentbeszéd Jézus egy kánaáni asszonnyal való találkozását
állította elénk és a szentírási szakaszból kiindulva rámutatott, hogy az asszony hite meghatotta
Jézust. A főpap gondolatmenetében a fiatalokat arra szólította fel, hogy mindannyian váljanak
prófétává, akiken környezetük is észreveszi, hogy Krisztus fénye ragyog át rajtuk, hazatérve
ne hallgassanak, hanem mondják el, amit Medjugorjében az Isten tett velünk.
A szentmise után következett a Mladifest leglátványosabb része: a feszület előtti csendes ima
közben a húsvéti gyertyáról egyesével továbbadott fény megvilágította a hatalmas teret és

tapinthatóan felragyogott köztünk Krisztus világossága. A szertartásokon résztvevő többszáz
atya pedig a hívek között imádkozott a fiatalokért és a békéért.
A csütörtöki nap délelőttje megint a pihenésé volt: a paradicsomi Kravica vízesés hűs vízében
lazítottunk a nagy melegben. Mivel aznap Vianney Szent János, a papok védőszentjének
liturgikus emléknapja volt, Dávid atya a rózsafüzér után kérte, hogy imádkozzunk a
papjainkért. Délután egy nemrégiben megtért operaénekes tanúságtételét hallgattuk, a
rózsafüzér után pedig ugyanezzel a kéréssel fordult hallgatóságához az esti szertartást
bemutató szentmise szónoka. Este egy hatalmas kivetítőn a Cenacolo közösség filmjét
tekinthették meg a fesztiválozók.
Az utolsó délelőtt fő tanúságtevője a Mary’s Meals közösség alapítója volt. Beszéde nagy
hatást tett a velünk utazó fiatalokra is, többen adományaikkal csatlakoztak is a humanitárius
tevékenységhez. A szervezet a világ legszegényebb részein levő iskolákban juttatja betevő
falathoz az éhező gyermekeket és ezáltal biztosít lehetőséget nekik az oktatásra, egy jobb
életre. Ezután a Jeunesse Lumiere közösség tagjai, köztük egy honfitársunk is tanúságot tett.
Dánielt ismerősként üdvözölhettük, hiszen az előző tanéven több társával együtt egy hetet
töltöttek a Prohászkában és a hittanórákon is bemutatták szervezetüket. Danit nagy ovációval
és zászlókkal buzdítottuk és büszkék voltunk rá, hogy egy magyar fiatal is a Mladifest
megszólalói között lehet.
A fesztivál zárómiséjét a helyi ferences közösség elöljárója mutatta be. A hét folyamán
mindannyiunk által megkedvelt Marinko atya keresztény hitünket igazgyöngyhöz hasonlította
és felszólított minket Jézus minden körülmények közötti felismerésére és követésére. A
szentmise után szentségimádás kezdődött, majd a finálé a nemzetek zászlós felvonulásával,
aminek végén Marinko atya küldetéssel bízta meg a résztvevő fiatalokat: „Menjetek békével!”
Szombat reggel indulás előtt magyar misén vettünk részt a több magyar zarándokcsoporttal.
Dávid atya tanításában kiemelte, hogy rengeteget kell imádkozni ahhoz, hogy elnyerjük
Krisztusnak azt a békéjét, amit Medjugorjeban megtapasztaltunk, a békét, amit csak az Isten
tud megadni nekünk. Felszólította a hallgatóságot arra az öt dologra, amire Mária
Medjugorjeban hívja az embereket, a havi szentgyónásra, az Eucharisztia gyakori vételére, a
napi szentolvasó elimádkozására, a napi Szentírás-olvasásra, és a böjtölésre.
Hazafelé indulva lelkipásztorunk kérésére a zarándokcsoport majd minden tagja megosztotta,
milyen kegyelmekben volt a héten része. Rengeteg csoda történt a szívekben. Megtérések,
szabadulások, lelki gyógyulások. Többen kiemelték, hogy a szentségimádás alatt és a
gyónásban érintette meg leginkább őket az Isten. Négy társunk pedig különleges ajándékban,
jelenésben is találkozhatott a Szűzanyával. Nagy öröm volt hallgatni, hogy majd mindenki
hangsúlyozta, hogy jövőre is szeretne jönni, egy srác így fejezte be tanúságtételét: „jobban
éreztem magam Medjugorjéban mint nemrég Barcelonában”. Dávid atya az
élménybeszámolók után a zarándokok lelkére kötötte, hogy ne essenek abba a hibába, amibe
sok zarándok beleesik, hogy annak ellenére, hogy kézzelfoghatóan megtapasztalták Isten
realitását és gyógyító szeretetét, ott folytatják az életüket, ahol a zarándoklat elején
abbahagyták. Vegyük végre komolyan már az Istent az életünkben, szorosra fűzve vele a

kapcsolatot az imádságon és a szentségeken keresztül, mert csak így hozhat az út maradandó
gyümölcsöket a lelkekben.
Mindannyian hálatelt szívvel mondunk köszönetet elsősorban Istennek, másodsorban
Máriának, valamint Dávid atyának a szervezésért, a lelkivezetésért és hogy hívására együtt
zarándokolhattunk a béke földjére.

Nagy Mónika Rita tanárnő

Kategória: Egyéb kategória