Naptári Advent

Szerző: kezelo2 Közzétéve:

Advent naptári vonatkozásai

Sehová sem tartozó hétköznapok?

A római katolikus egyházban az egyházi év (liturgikus év) utolsó vasárnapja Krisztus király
vasárnapja. Az új egyházi év a következő vasárnappal, advent első vasárnapjával kezdődik. Ha csak a vasárnapokat nézzük, egyértelmű a helyzet. De mi van azokkal a hétköznapokkal, (a szombatot is ide értve), amelyek Krisztus király vasárnapja, és Advent első vasárnapja között vannak? Az egyházi
óévhez, vagy az egyházi újévhez tartoznak? Úgy is fel lehet tenni ezt a kérdést, hogy melyik
vasárnaphoz tartoznak, a mögöttük lévő Krisztus király vasárnapjához, vagy az időben utánuk
következő advent első vasárnapjához? Esetleg egyikhez sem?
A helyes válasz az, hogy ezek a hétköznapok Krisztus király vasárnapjához tartoznak! Megszokott
szemléletünknek ez furcsa! Megszoktuk, hogy a vasárnap a hét végén van, a hetet lezáró 7. napon. Itt
pedig Krisztus Király vasárnapja a hétkezdő nap, a hét 1. napja! Sőt, az adventi vasárnapok is ilyenek.
A hozzájuk tartozó hétköznapok időben utánuk következnek! Ezek a hetek vasárnappal kezdődnek, és szombattal végződnek!
A magyarázathoz tudni kell, hogy a vasárnapnak a kereszténységben kiemelkedő szerepe van, hiszen
a keresztény hit központi eseménye, Jézus feltámadása vasárnapra esett. (Már Pál apostol is
megmondta, hogy a keresztény hitnek csak akkor van értelme, ha Jézus valóban feltámadt!)
Vasárnap akkoriban nem a hét utolsó, hanem első napja volt. Jézus feltámadása annyira különleges,
hogy új Teremtésként írják le az Újszövetségben. Mély értelmű, hogy az új Teremtés ugyanúgy a hét
első napján (azaz vasárnap) kezdődött, mint az eredeti Teremtés, az egész világ Teremtése.
Az ószövetségi zsidóság az ókori hét utolsó, hetedik napján, szombaton tartotta Istennek szentelt
pihenőnapját, s ma is ezt teszi. A zsidó gyökerű kereszténység is fontosnak tartja ezt. Ahogyan a
kereszténység fokozatosan elszakadt a zsidóságtól, a zsidó szombat vallási tartalma átkerült
vasárnapra, így vált a vasárnap pihenőnappá, és a hét utolsó napjává, miközben nem vesztette el
eredeti, első nap jellegét a keresztény gondolkodásban, de a naptárban már csak nyomokban
fedezhető fel.

2022, a különleges

A 2022. esztendő adventi időszaka naptári szempontból különösen érdekes!
 Ebben az évben a lehető leghosszabb az advent.
 Az utolsó 4. adventi hét is teljes hét, nem csak az előző 3 hét.
 Ezért 4 darab teljes hétből áll, 28 napos.
 Ebből következik, hogy a lehető legkorábban kezdődik, november 27-én van advent 1.
vasárnapja.
 Mindez azért van, mert karácsony napja, december 25-e vasárnapra esik.

Az adventi időszak az Úr születésének ünnepét, karácsonyt előkészítő időszak. Mindig karácsony
napja (december 25.) előtti utolsó vasárnap lesz advent 4. vasárnapja. Értelemszerűen visszafelé
lépegetve az időben, megkapjuk advent 3. majd 2. végül 1. vasárnapjának dátumát, amely az adventi
időszak kezdete, s egyben az új egyházi év első napja is.
Karácsony napja nem mozgó ünnep, mindig december 25-re esik, de a hét napjai „elmozdulnak
alatta”, ezért a hétnek mindig más és más napjára esik. Ha például szerdára esik, akkor csak két nap
van advent 4. vasárnapja és karácsony napja között, a hétfő és a kedd. Ezek alkotják ekkor advent 4.
hetének hétköznapjait. Advent 4. hete ekkor csak töredék hét, advent 4. vasárnapjával együtt csak 3
napból áll. Ilyenkor, visszafelé számolva december 1-jén van advent első vasárnapja, az adventi
időszak és az új egyházi év kezdete.
Karácsony napja a hét bármelyik napjára eshet, s a fentiek szerint ettől függ a 4. adventi hét hossza, s
végső soron az egész adventi időszak hossza. Ha karácsony napja hétfőre esik, akkor advent 4.
hetének csak vasárnapja van, hétköznapjai nincsenek, ez a töredék hét csak 1 napból áll. A másik 3
hét természetesen teljes hét, ezért 3×7+1=21+1=22 napból áll a legrövidebb adventi időszak és
december 25-től 22 napot visszafelé számolva december 3.-n kezdődik. Ez tehát advent kezdetének
a lehető legkésőbbi napja. A másik véglet az, amikor karácsony napja vasárnapra esik. Ilyenkor
advent 4. vasárnapja pont 1 héttel előbb van, a 4. adventi hét teljes, 7 napból álló hét. Advent ekkor
7×4=28 napból áll, ekkor a leghosszabb, és november 27-én kezdődik, és ez a lehető legkorábbi
kezdőpont. Ez most, 2022-ben is így van.

Az adventi napkör

Advent 1. vasárnapja november 27. és december 3. között bármelyik napra eshet. Ha feljegyezzük,
hogy melyik évben hányadikára esik advent első vasárnapja, szabályosságokat, visszatérő ciklusokat
vehetünk észre. A mellékelt táblázatban önkényesen, 1988-tól kezdtük felírni az 1. adventi vasárnap
dátumát, mely akkor november 27-re esett, tehát a lehető legkorábbra. Egy évvel később, 1989-ben
december 3-ra esett, azaz a lehető legkésőbbre. Ennek a nagy ugrásnak az előbbiek szerint az a
magyarázata, hogy karácsony napja vasárnap helyett hétfőre esik. Ezért a leghosszabb advent után
közvetlenül a legrövidebb advent következik. Táblázatunkban többször megfigyelhető ez az általam
heti ugrásnak nevezett jelenség. Ekkor a heti napok folyamatában nincs törés, csak az 1. adventi
vasárnap dátumában, illetve advent hosszában.
Négyévente figyelhető meg az, hogy a heti napok sorozatából is, és az adventi dátumokból is kimarad egy nap. Ilyenkor mindig szökőév következik.
Közismert, hogy egy adott dátum (például december 25.) „alatt” elmozdulnak a hét napjai. A 365
napos években 1 napot mozdulnak el, így lett 1988-ról 1989-re lépve vasárnap helyett hétfő
december 25-én. Ez azért van, mert 365 nem osztható 7-tel, hanem 1-t ad maradékul. Ez magyarázza a „heti ugrást”. A 366 napos szökőévekben 2 napot mozdulnak el a hét napjai egy adott dátum alatt, mert a 366-ot 7-tel osztva 2 lesz a maradék. Ez a magyarázata a kimaradó napoknak. Különleges helyzet állt elő 1999 és 2000 között, amikor egyszerre volt „heti ugrás” és kimaradó nap, és éppen a vasárnap, illetve november 27. maradt ki!

Ha csak a (pirossal jelölt) kimaradó napokat nézzük, látjuk , hogy a hét mindegyik napja, illetve
mindegyik adventet kezdő dátum szerepel, méghozzá úgy, hogy a szomszédos piros betűs, azaz
kimaradó dátumokat 2 nap választja el. (Például november 27. után november 29. következik).
Szökőévek négyévente vannak, a hét napjai pedig hétévente ismétlődnek. Az ebből számított
négyszer hét=28 éves ciklust hívják napok ciklusának, vagy napkörnek. Sok helyen, így adventi
táblázatunkban is előbukkan ez a ciklus. Önkényesen 1988-cal kezdtük az adatsort, és 28 évvel
később, 2016-ban újra kezdődik, méghozzá úgy, hogy a heti ugrások, és a szökőévek miatt kimaradó
napok sorrendje is pontosan ugyanaz, mint az előző ciklusban.

Az első vecsernye

A modern korban a naptári napot éjféltől éjfélig számítjuk. Az ókorban napkeltétől napkeltéig, vagy
napnyugtától napnyugtáig tartott egy nap. A liturgikus nap, tehát a szertartások szempontjából
nézett nap ma éjféltől éjfélig tart, és 24 órából áll. Néhány nap, főleg ünnepnap esetében azonban a
liturgikus nap már az előző nap estéjén kezdődik, az ősi, napnyugtakor kezdődő nap továbbéléseként.
Ilyen előestés ünnepnap a karácsony, melynek előestéjét Szentestének hívjuk, és ilyen előestés
ünnep minden vasárnap, így advent vasárnapjai is. Természetesen a liturgikus nap akkor ennyivel
hosszabb, az előző liturgikus nap pedig ugyanennyivel rövidebb lesz. Pontos időpontot (óra, perc)
nem szoktak megadni, már csak azért sem, mert a napnyugta időpontja folyton változik. Az ünnep
előestéjének kezdetét egy liturgikus esemény, az egyház esti imájának elmondása jelenti. Ezt az esti
imát vesperásnak, magyarosan vecsernyének hívják. (Az esti imaóra és a többi, például hajnali
imaóra, az egyház kötött szövegű és kötött szerkezetű imája, mellyel a liturgikus napot megszenteli.
Ezeket a naponként megismétlődő imákat együtt zsolozsmának hívják.)
Olyan liturgikus napokon, ünnepeken melyeknek van előestéje, kétszer van este, tehát kétszer van
esti imaóra, vecsernye is. Az 1. vecsernye az előeste vecsernyéje, a 2. vecsernye pedig magának az
ünnepnek az estéjén van. Így már érthető az a megfogalmazás, hogy liturgikus szempontból az
adventi időszak advent 1. vasárnapjának 1. vecsernyéjétől kezdődik, és karácsony első vecsernyéjéig
tart. Azaz advent 1. vasárnapja előtti szombat estétől december 24-e napnyugtáig.

Braunsteiner Péter

tanár

ÉvKarácsony heti napjaÁdvent 1.vasárnapjaUgrások
1988vasárnap27.novszökőév
1989hétfő03.decheti ugrás
1990kedd02.dec
1991szerda01.dec
kimaradcsütörtök30.nov
1992péntek29.novszökőév
1993szombat28.nov
1994vasárnap27.nov
1995hétfő03.decheti ugrás
kimaradkedd02.dec
1996szerda01.decszökőév
1997csütörtök30.nov
1998péntek29.nov
1999szombat28.nov
kimaradvasárnap27.nov
2000hétfő03.decszökőév, heti ugrás
2001kedd02.dec
2002szerda01.dec
2003csütörtök30.nov
kimaradpéntek29.nov
2004szombat28.novszökőév
2005vasárnap27.nov
2006hétfő03.decheti ugrás
2007kedd02.dec
kimaradszerda01.dec
2008csütörtök30.novszökőév
2009péntek29.nov
2010szombat28.nov
2011vasárnap27.nov
kimaradhétfő03.decheti ugrás
2012kedd02.decszökőév
2013szerda01.dec
2014csütörtök30.nov
2015péntek29.nov
kimaradszombat28.nov
2016vasárnap27.novszökőév
2017hétfő03.decheti ugrás
Kategóriák: Prohászka