Múzeumi művészeti kalandok
Szerző: kezelo2 Közzétéve:
Talán az idei tavasz eddigi legszebb, legmelegebb, napsütéses napján indultunk Budapestre
március 10-én, pénteken. A vizuális kultúra fakultációs csoport és a gimnazista rajzszakkörös
tanulók az Apor Gimnázium rajzfakultációs és művészeti iskolás diákjaival együtt indultunk
egy művészeti kalandra.
A Déli Pályaudvaron szálltunk le a vonatról, s a történelmi Vérmezőn sétáltunk keresztül
(közben persze emlegettük a Martinovics-féle összeesküvést), majd sok-sok lépcsőn
felmászva értünk fel a Budai Várba. A túra ezen része volt a mindennapi testnevelés óra. A
Várba felérve megcsodáltuk a Halászbástyát, a Mátyás templomot, a Sándor-palota előtt pedig
az őrségváltást.
Úticélunk a Magyar Nemzeti Galéria volt, ahol a magyarországi művészettörténet legszebb
emlékeit őrzik. Megnéztük a trónteremben a csodálatos gótikus szárnyasoltárokat, M.S.
mester Vizitációját, a barokk festményeket, a historizmus leghíresebb darabjait, a huszadik
század legkiválóbb magyar alkotásaik. Az érettségire készülő diákok sorra fedezték fel a
kötelező képanyagban szereplő műveket eredetiben. Ismerősként köszöntöttük a híres
festményeket, szobrokat, 20. századi installációkat és objekteket. Születtek új kedvencek,
megerősödtek régi kötődések egy-egy alkotó, korstílus, vagy alkotás iránt.
Nagy élmény volt a kupolakilátó meglátogatása is. A kupoladob folyosójáról befelé tekintve a
kupolában lebegő különös, horgonyhálóból készült alakokat, Berczeller Rezső Rudolf:
Apokalipszis című alkotását, kifelé tekintve gyönyörű fővárosi panorámát láttunk.
Az állandó kiállítás mellett egy különleges időszaki tárlatot is megtekintettünk szakértő
tárlatvezetéssel. A Vaszary. Az ismeretlen ismerős című kiállítás a magyar képzőművészet
egyik jelentős mestere, a rendkívül változatos stílusokban alkotó Vaszary János életművéből
mutat be mintegy 70 művet, melyek közül 24 mindeddig teljesen ismeretlen volt mind a
szakma, mind a közönség számára. A művész minden alkotói korszakából láthattunk
műveket. Érdekes volt megfigyelni, hogyan próbálgatta pályakezdőként a különböző
festészeti stílusokat, míg rátalált a saját hangjára. A mi fiatal művészeink, alkotó diákjaink
számára tanulságos volt ez a sokszínűség, hiszen ők most tartanak ebben a mindent kipróbáló,
szárnypróbálgató korszakukban.
Rengeteg inspiráló, felemelő vagy elgondolkodtató műalkotással találkoztunk a múzeumban,
sokat gyalogoltunk a hatalmas kiállítóterekben, és a Várba fel és le. A hazaúton mégsem
fáradtan ültünk a vonaton, hanem izgatottan és elégedetten beszélgettünk a látottakról,
mutogattuk egymásnak a fényképeinket.
Élményekben gazdag, hasznos kirándulás volt. Szeretnénk folytatni ezt a múzeumi kalandot a
jövőben is, további művészeti múzeumok gyűjteményeit, galériák tárlatait megismerni.
Pintérné Gergics Ágnes
tanárnő