Erdei iskolában volt az 5. b osztály
Igazán hálásak lehetünk, hiszen Tolnainé Török Ildikó és Sághi Éva tanárnők, valamint Horváthné Dani Brigitta hallgató segítségével, idén is megvalósulhatott a már- már legendás vinyei erdei iskola. Ilyen korán még soha nem jöttünk ki az erdőbe, mégis minden korábbi előrejelzés ellenére, gyönyörű időjárást kaptunk ajándékba! Most először adódott úgy, hogy a vasúti megállótól távolabb, a Likaskő vendégházban laktunk, a Hódos-ér közvetlen szomszédságában. A csomagok szállítását nagyon köszönjük a Kalmár családnak!
Ebben az évben arra is kíváncsiak voltunk, amiről a fák gyökerei alatt a kőzetek mesélnek, így térben és időben sokkal nagyobb utat jártunk be, mint az a néhány kilométer, amit a két és fél nap alatt túráink során bebarangoltunk.
Megismertük az egykori őstölgyes egyik szerencsés túlélőjét, aki még akkor lehetett magonc, vagy csemete, mikor a török seregek Eger falait ostromolták, de jártunk az ősfenyvesben is, ami valószínűleg az utolsó eljegesedések utáni, mainál jóval hűvösebb fenyő-nyír korszak maradványaként az alatta megfigyelhető vastag homoküledéknek köszönhetően maradt fenn. Találtunk régvolt nagy folyó által görgetett és koptatott kavicsokat a hegyek között, abból az időből, mikor ezek a hegyek még nem emelkedtek mai magasságukba. Az ennél is korábbi időkből találkoztunk egykori trópusi sekélytengerekben élő egysejtűek mészvázával, és a valamivel régebbi, nedves trópusi máladékból keletkezett bauxittal. Köszönjük Lemberkovics Viktor geológusnak, prohászkás édesapának, hogy beavatott bennünket ezekbe a rejtelmekbe!
Persze a főszereplő ebben az évben is az erdő volt, mi pedig az erdő vendégei voltunk. Avatott vezetőink segítségével ismerkedtünk növényeivel, állatvilágával, az erdő és az ember kapcsolatának összetettségével. Rauchwarter Péter vadász és erdőpedagógus, prohászkás öregdiák és édesapa foglalkozásai és bemutatója különösen szemléletformálók voltak. Az ő vezetésével éjszakai vadlesre is kivonultunk. Igazán derekasan helytálltunk, közel fél óráig minden csapat majdnem teljes csöndben tudott figyelni… Idén a denevérles elmaradt, de denevérrel így is találkoztunk, s egy denevérkutató jóvoltából sok meglepő érdekességet megtudhattunk ezekről a velünk élő különös állatokról. Biológus szakember vezetésével a Hódos-érben vízvizsgálatot végeztünk az ott élő gerinctelen fauna gyűjtése alapján, majd este a szalonnasütés után tábortűz mellett melegedtünk.
A sok “tanulós” élmény mellett azért jutott idő focira, kártyára, éneklésre és nagy beszélgetésekre is. Sághi Éva néni mindenre kiterjedő figyelme és kényeztető szolgálata biztos hátteret adott színes programjainknak. Jó volt kicsit jobban, másképp megismerni egymást. Jó volt együtt!
Köszönjük Urunk a szép időt, köszönjük a sok jóakaratú segítőt, köszönjük ezt a szép élményt!
Makó Zsolt
osztályfőnök
