Barangoló tábor 2023.

Szerző: kezelo2 Közzétéve:

Barangoló tábor 2023.

A mögöttünk hagyott évek remek hangulatú barangoló táborai jó alapot teremtettek ahhoz, hogy a tanév zárását követően ezúttal is vidám, maradandó élményekben bővelkedő napokkal örvendeztessük meg iskolánk diákjait.

Közös hetünk alaphangját egy sportos nappal teremtettük meg az ásványrárói kempingben, illetve a titokzatos varázsával hívogató Mosoni-Duna szigetközi ágrendszerében.

A Duna vadregényes és ágas-bogas ásványrárói szakaszának részleges meghódítása során hajóinkkal eljutottunk egészen az Árvai-zárásnál található hallépcsőig. Az 1958 májusában, a szigetközi ágrendszerben kifogott 102 kg-os viza emlékére „szobrot” állítottak ezen a helyen.

A hajók között elindított 200 m-es „spontán” versenyben komoly küzdelem alakult ki, amelynek végén a győztes legénység joggal ünnepelhette a diadalt.

A túra során természetesen nem maradhatott el a fürdés sem, amelyhez az egyik kikötőnél található „vízi színpad” szolgált díszletül.

A finom ebédet követően a haza indulásig sikeresen „belaktuk” a röplabda- illetve focipályát, valamint a billiárd- és ping-pong asztalt egyaránt.

Másnap reggel autóbuszos kirándulásra indultunk. Napi programunk első állomásaként Tatára érkeztünk, ahol az egyszerre informatív és szórakoztató turisztikai attrakciónak számító Fényes Tanösvény negyvenhárom állomással rendelkező, 1,5 kilométer hosszú ökoturisztikai útvonalát jártuk végig, amely interaktív módon mutatta be a terület természeti kincseit. A körút során néhol a talaj, illetve a víz szintjéről, máskor pedig kiépített kilátóról fedezhettük fel e csodás mesevilág titkait.

Az ebédet követően a Vértessomló közelében magasodó Somló-hegyi kilátóhoz indultunk. A település határától „erős kőhajításnyira” található kilátó megközelítését az időjárás egy nem várt „tréfával” valódi kihívássá alakította. Történt pedig, hogy érkezésünk előtti napon egy hatalmas esőzés következtében a túraútvonal egy része a vége előtt „vendégmarasztaló masszává” változott. Viszont a csapat úgy határozott, hogy „ha már eddig feljöttünk, akkor…” Így is lett…

Legyőzve a dagonyát, elértük a kilátót, amelynek legfelső szintjéről a vértesi és gerecsei tájra elénk táruló körpanoráma igazi elégtételt jelentett.

A következő napon Tényőre látogatunk, ahol a kézművesség világában kalandoztunk. Délelőtt vendéglátóink segítségével a korongozás, az íjászat és a gipszfestés rejtelmeivel ismerkedhettünk meg. A gyerekek remek kézügyességéről és kreativitásáról árulkodik a sok-sok igényes és kreatív műalkotás.

A helyben készített ebéd annyira elnyerte a csapat tetszését, hogy többen repetáztak a déli finomságokból.

A „szieszta” után kétfelé vált a gyerekhad. A legények serege és egy kisebb csoport a lányok közül a tényői „stadion” felé vették az irány, mert hát foci nélkül a Barangoló tábor nem tábor…

A lányok túlnyomó többsége és fiúk közül néhányan maradtak helyben, hogy azután szorgos kezüknek köszönhetően remek kürtőskalács költeményekkel örvendeztessék meg magukat és a sportban megfáradt csapatot.  A nap zárásaként egy közös fagyizást követően elindultunk haza.

Csütörtökön hazánk művészettörténeti és történelmi emlékekben egyik leggazdagabb vidékére, a Dunakanyarba kirándultunk. A nap első felét Esztergomban töltöttük, ahol igazán barátságos és gyerekközpontú idegenvezetéssel tekinthettük meg a főszékesegyházat (Bazilika), amely sokkal inkább egy közös értékfelfedezésnek hatott, mint sem száraz előadásnak. Természetesen nem kerültük el az esztergomi vár északi körbástyáján álló, Szent István megkoronázását ábrázoló alkotást sem, amely mellől gyönyörű kilátás nyílott a városra és a Dunára.

Ezt követően a reneszánsz korát idéző Visegrádra tartottunk, ahol – szintén szakavatott kísérők segítségével – először a középkori királyi rezidenciaként működő Királyi Palotát jártuk körbe, amely utolsó fénykorát Hunyadi Mátyás uralkodása idején élte.

Magunk mögött hagyva a Királyi Palotát, a település legmagasabb pontján, a Várhegy tetején található Fellegvár felfedezésére indultunk, amelynek teraszáról felejthetetlen élményt jelentő panoráma tárult a szemünk elé. A változatos és sokrétű vártörténeti kiállítás kétségkívül egyik attraktív látnivalója volt a „Királytalálkozó” hangulatát megidéző és a középkori lakomát bemutató panoptikum. 

A tábor záró napjának programját a már hagyományos szigetközi kerékpártúra jelentette. A Dunakaputéren felvettük az „utazó alakzatot”, majd elkezdtük gyűjteni a közös km-eket. Az eddigiekhez hasonlóan – figyelembe véve a résztvevő diákjaink életkorát – a nap során teljesítendő távolságot rugalmasan határoztuk meg. Ezzel együtt persze nem kerültük el a győrzámolyi „strandot” és játszóteret, illetve a ladaméri focipályát sem. A nagyobbak – és gyakorlottabbak – kipróbálták a ladaméri és dunaszegi bringapark dimbes-dombos aszfaltcsíkját is, ahol a „hullámpálya” szintkülönbségeinek legyőzésével mutathatták meg ügyességüket.

Az elmaradhatatlan „pizzás nap” zárásaként csapatunk kitörő örömmel fogadta a meghívást egy hamvas frissítőre, majd a közösen elfogyasztott limonádék után a kiindulási állomásunkra visszaérve zártuk le a mögöttünk hagyott idei Barangolós napokat.

Búcsúzáskor a gyerekek együttműködő hozzáállásának és fegyelmezett magatartásának köszönhetően ezúttal is rengeteg élménnyel és ismerettel gyarapodva kívántunk egymásnak valódi pihenést és feltöltődést jelentő vakációt.

Marek Péter 

táborvezető   

Kategóriák: Prohászka